A London Eye 2000 óta a brit főváros új nevezetessége, amely átalakította a város látképét. A tízmilliós metropolisznak szinte nincsen olyan pontja, ahonnan az óriáskereket ne lehetne látni vagy érzékelni a jelenlétét. London szeme mindent lát. További információ a képek alatt.

A London Eye, más néven Millenniumi Kerék, 1999-ben készült el, Tony Blair brit miniszterelnök adta át december 31-én. A nagyközönség számára 2000 márciusában nyitották meg. 2006 májusáig ez volt a világ legmagasabb kilátója, de Európában ma is ez a legnagyobb óriáskerék. A Jubilee Gardens nyugati, a Temze keleti partján, Lambethben fekszik, a Westminster és a Hungerford híd között.

A 135 méter magas szerkezetet David Marks, Julia Barfield, Malcolm Cook, Mark Sparrowhawk, Steven Chilton és Nic Bailey építészek tervezték. Az óriáskerékben 32 zárt, légkondicionált kabin van, amelyek a kerék külső széléhez vannak rögzítve. Minden egyes tíztonnás kabin London egy-egy városrészét jelképezi, és akár 25 főt is be tud fogadni, akik szabadon sétálhatnak a kabinban, bár ülőhelyek is rendelkezésükre állnak. A kerék sebessége 0,26 m/s, kb. 0,9 km/h, így egy kört 30 perc alatt tesz meg. Általában nem áll meg azért, hogy utast vegyen fel, (a körforgás olyan lassú, hogy az utasok lent kényelmesen be- és ki tudnak szállni), de néha azért mégis megállítják, hogy a fogyatékkal élők és az idősek is biztonságosan be tudjanak lépni a kabinokba, illetve el tudják hagyni azokat.

Az óriáskereket, amely 1700 tonna vasat tartalmaz, részenként készítették el, majd a Temzén úsztattak fel őket a megfelelő helyre. A kilátó eredetileg csak öt évre kapta meg az engedélyt, de a városrész vezető testülete úgy határozott, hogy meghagyja állandó látványosságnak.

(Forrás: Wikipédia)