Amerikai elnökökben jó vagyok, mint ez közismert… De ha valaki azt gondolná, hogy kizárólag Bill „majdnemfirsthusband” Clinton volt az optikai célkeresztben, az nagyon téved!

Igaz, nem a hivatali ideje alatt, de felmerült a képben az Egyesült Államok 39. elnöke, bizonyos Jimmy Carter is, aki építkezni érkezett, és néhányunkban mély nyomokat hagyott…

photo by morpho

Carter 1996-ban a Habitat for Humanity nemzetközi lakásépítő mozgalom zászlóshajójaként járt Magyarországon, amikor is Gödöllőn húztak fel kb 20 faházat, és – mint a képen is látható – az egykori elnök hatalmas energiával vetette bele magát a munkába. Atommérnöki végzettségéhez egész jól passzolt a tapétavágó, meg a mérőszalag. Így már messziről látszott, hogy egykoron atomtengeralattjáró-programokban vett részt.

Egyébként sosem értettem, hogy mi a jó abban, ha valaki fizikálisan is beszáll abba a hülyeségbe, amihez nyilvánvalóan politikai célokból adja a nevét. (A mélypont ebben a műfajban az alapkőletétel Boss öltönyben vakolókanállal, malteros vödörrel, sok újságíró előtt úgy, hogy aztán az épület sosem készül el.) Carter sem hajóács volt a haditengerészetnél, mégis úgy tett, mintha világ életében házakat húzott volna fel hátrányos helyzetű magyar családoknak, és ezt nagyjából mindenki el is hitte neki. Ez azért elég jól rávilágít az amerikai elnökök feladatkörére. Gyakorlatilag bármilyen politikai terméket el tudnak adni, ha az megfelelően van becsomagolva.

Azt mondjuk, nem tudom, hogy az amerikai nép legújabb üdvöskéje, minden világok megjobbítója, bizonyos Donald Trump meddig tudja majd elhitetni, hogy ha szépen becsomagoljuk a kutyaszart és feltesszük a polcra, előbb-utóbb lekvár lesz belőle, de kíváncsian várom a fejleményeket. Már csak azért is érdekes a dolog, mert a házépítési logika Trumpnál is jól nyomon követhető. Ő a kilencvenes évek Gödöllője helyett a hetvenes években New Yorkban csapott a lecsóba és rántotta össze szolid szállodáit, köztük az egyáltalán nem hivalkodó, mondhatni inkább visszafogott Trump Towert, és sajtóértesülések szerint az országot is inkább az abban lévő, XIV. Lajos stílusában berendezett lakosztályából irányítaná a Fehér Ház helyett. (már megint egy ház…) Ha most populista akarnék lenni, akkor megjegyezhetném, hogy korántsem mindegy, hogy az ember az elnöksége előtt vagy után épít házakat, mint ahogy az sem, hogy ezeket saját magának vagy inkább rászoruló családoknak szánja-e. De mivel nem vagyok populista, ezért inkább leírom, hogy mi volt a poén a Carter sztoriban.

Az egész egy nagy sajtónyilvános hakni volt Gödöllőn, ahol a volt elnök gépiesen cipelte a gerendákat meg kalapálta a szögeket, nem állt szóba senkivel, kérdésekre nem válaszolt, ő csak dolgozott, és kész! A Házat-hazát alapítvány hívta meg, hogy Magyarországon is népszerűsítse olcsó lakásépítési és persze humanitárius programját. (Ha látták volna előre az amerikai és ennek hatására az európai lakáspiac Janga-torony szerű összeomlását, lehet, hogy hagyják az egészet a picsába.) Hogy aztán mi lett a házak sorsa, és vajon hányan mondhatják el magukról, hogy a kecót egy volt amerikai elnök dobta össze, arról viszonylag lövésem sincs, talán nem is fontos. („Nem tudom, lehet, hogy kislány nem is kell az egészhez”)

Némi magyaros fondorlattal (jelentsen ez bármit) mégis ki tudtuk az elnököt mozdítani tetszhalott állapotából, mert miközben javában kalapált, megnyílt a föld és hirtelen elnyelte a mellettem álló fotóriporter kollégát. Ez azért kibillentő, nem? A kiáltásra Carter is felkapta a fejét reklámsapkája alól, mert gyanítom, a hasonló amerikai haknikon ez nem nagyon volt jellemző. Ott ugyanis rendesen lefedték a vízaknákat az építési területen, szemben a magyar módszerrel, ahol még egy vízaknát is be tudtak söpörni a szőnyeg alá. A Blikk újság kiválósága az utolsó pillanatban kirakta a kezét, ezért aztán csak vállig zuhant az aknába, ami elég rendesen megborította az építkezési hakni normál menetét. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy amíg a forma kimászott az aknából és nagyjából mindenki röhögő görcsöt kapott, Jimmy Carter teljes elnöki pókerarcban díszelegve csapatta tovább a finomhangolást a tapétavágójával…

(morpho)