Asszuán (egyiptomi nyelven: Szuenet, ógörögül: Szüéné (Συήνη), arabul: أسوان – Aswān) Egyiptom déli részén, a modern egyiptomi Asszuáni Kormányzóság székhelye. A 2012-ben már 300 000 lakosú település, a Nílus keleti partján, az 1. katarakta bejáratánál fekszik. Az ókorban Asszuán volt az Ókori Egyiptom déli határa, tőle délre terült el Alsó-Núbia. A várostól délre építették meg a 20. század elején az afrikai ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években a Nagy Asszuáni-gátat.

Felső-Egyiptom déli határvidéke, így Asszuán környéke a Kr. e. 4. és 3. évezred fordulóján az egyiptomi Nagada kultúra és Alsó-Núbia találkozási pontját jelentette. A modern város melletti Elephantiné szigetén már az Óbirodalom korában jelentős kereskedőváros és erődítmény állt. Ettől az időtől itt húzódott az ország déli határa. Az ókori település valószínűleg a modern település alatt terült el.

A fáraókori rétegeket még nem tárták fel, de a nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak. Ide érkeztek délről a különböző egzotikus áruk, mint például az elefántcsont, állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany.

A sivatag szélén számos gránitbányát nyitottak. Fontos szerepét a hellénisztikus korban is megtartotta. Több klasszikus szerző, így Sztrabón és idősebb Plinius is megemlíti. Eratoszthenész az ebben a városban és Alexandriában a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a Föld kerületét.

Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik legkedveltebb célpontja. Asszuán a Nílus legnagyobb kalandja. A helyiek szerint sehol a világon nincs olyan sárga homok, mint itt, mert az asszuáni sivatagnak varázsereje van. Ez a világ a homoktól sárga égbolt és a vakítóan fehér vitorlák birodalma.