MORPHOBLOG

KÉP-regény: A véletlen, a hülye testőr és egy rossz konstrukció

  • 2015-10-30

A kilencvenes évek elején dobta piacra a Canon az EOS 1000F kódjelű fotómasináját, ami kifejezetten fényképezni szerető amatőröknek készült. Alapvetően két szörnyű tulajdonsága volt. Az egyik, hogy nagyon hangos volt a filmtovábbító rendszere, a másik pedig egy olyan „újítás” volt a Canon részéről, ami annyira „bevált”, hogy aztán soha többé nem alkalmazták egyetlen későbbi modellnél sem. Ekkor még filmre fényképeztünk. Ez úgy nézett ki, hogy befűztünk egy tekercs filmet a fényképezőgépbe, rácsuktuk a fényzáró hátfalat és már mehetett is a móka. A leexponált kockákat egy motor továbbította, majd felcsévélte a gépben lévő tengelyre. Mikor a film véget ért, akkor vagy kézi kurblival vagy egy beépített motor segítségével vissza kellett tekerni a filmet a kazettába, és ezt adtuk le a laborba, hogy előhívják a kész negatívot. Az EOS 1000F viszont ezt pont fordítva csinálta. Mikor befűztük a filmet, egy motor az egész tekercs filmet átcsévélte a kazettából a tengelyre és a leexponált kockákat visszafelé, az eredeti filmkazettába húzta vissza. Tehát az utolsó kocka után nem kellett visszatekerni a filmet a kazettába, mert már benne volt.

 

Madonna

photo by morpho

1995-ben forgatták az Evita című filmet, jórészt Budapesten. Mivel a címszereplő Madonna volt, az énekesnő vagy egy hónapig bombázta szét Budapest közlekedését. Ha jobban belegondolok, a mostani Tarlós-féle szisztematikus városszétverés sehol nincs az Evita forgatásához képest, amikor Csepeltől a Szent István térig, a Szabadság tértől a Keleti pályaudvarig le volt zárva minden. Az énekesnő olyan jól bujkált a sajtó elől, hogy az első napokban, csak annyit lehetett tudni, hogy valszeg Budapesten van, aztán kb ennyi.

Egyik délelőtt a Jégbüfében volt egy interjúnk, és amikor a Ferenciek terén kijöttem az aluljáróból, az alábbi kép tárult a szemem elé. Egy régiségboltból kijött egy Madonna alkatú nő, napszemüvegben, arcát sál takarta, és három kíber kísérte egy bérelt autóhoz. A dolog elég egyértelmű volt, azt hittem rosszul látok. Benyúltam a táskámba, és akkor jöttem rá, hogy nem lesz időm filmekkel baszakodni, mert a nő már nagyon a kocsi felé tartott. Viszont véletlenül nálam volt az 1000F, amiben volt film. Csinálhattam vagy 4-5 kockát, amikor is a képen sapkában látható fiatalember egy mozdulattal vette ki a gépet a kezemből, feltépte a hátlapot, kihúzta a filmet a gépből, hogy fényt kapjon, majd az egészet, gépestül, filmestül a kezembe nyomta. A nő közben beszállt a kocsiba és a kíberekkel együtt elviharzott. Eleinte vert seregként álltam a téren, aztán lassan elfogott a röhögés. A döbbent járókelők nem értettek semmit az egészből, hiszen a hülye testőrrel együtt fogalmuk sem volt arról, hogy az 1000F fordítva működik. A leexponált kockák ugyanis nem kaptak fényt, már rég bent figyeltek a kazetta sötétjében…

Szinte napra pont 20 éve történt az eset, és az újságtól még 10 ezer forint extrajutalmat is kaptam, ami 95-ben nem is volt rossz!

(morpho)

1 komment on KÉP-regény: A véletlen, a hülye testőr és egy rossz konstrukció

  • GNL
    2015-10-30 at 19:04

    És azt is meséld el, amikor bekéredzkedtél egy Alkotmány utcai emeleti lakásba, hogy az erkélyükről fényképezd az Evita temetési menetét – az is csak Neked volt meg, senki másnak!

Vaker

Az email címed nem lesz nyilvános. A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező