A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS NYERSANYAGA: AZ INFORMÁCIÓ

Az ezredforduló magával hozta az információs társadalmat, ami 15 év alatt teljesen átalakította a világot és az emberek gondolkodását.

Az információs és kommunikációs technológiák áttörést okozó fejlődése, az információ termelése, forgalmazása és alkalmazása mára a gazdaság és társadalom legfontosabb erőforrásává vált. Ez fejezi ki leginkább a fenntartható fejlődést és ez jelöli ki az emberiség útját a 21. században. Az információs társadalom nemcsak az információs ágazat társadalmi, gazdasági súlyának dominánssá válását jelenti, hanem az információ beépülését az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba.
Folytatás a galéria alatt.

Az egyes embereknek nincs más választásuk. mint bekapcsolódni ebbe a folyamatba és részeivé válni az információs társadalomnak. Ez a feladat komoly kihívás elé állítja az emberiséget és hatására az emberek közti kommunikációs kölcsönhatás szorosabbá, a modernizáció-társadalmi innováció dominánssá válik.

Az információs társadalommal kapcsolatos víziók általában a gazdaság teljesítőképességének növekedésével, a demokratikus berendezkedés kibontakozásával, az egyének életminőségének javulásával számolnak. Ezt a folyamatot segítette elő a globalizáció, amely leküzdötte a távolságot és a kulturális különbségeket. A folyamat legjobban a nagyvárosokban figyelhető meg és eddigi tapasztalataim szerint nincs jelentős különbség a nagyvárosok lakosságának információéhsége és az annak leküzdésére tett lépések között. A nagyvárosi társadalmak nyersanyaga az információ, ahol a technológiák tárgya az információ feldolgozása, így az új technológiák hatással vannak az emberi tevékenység összes egyéni és kollektív formájára.

Azért választottam ezt a két várost, Londont és Pekinget, mert mind földrajzi távolságban, mind kulturális szinten elég messze vannak egymástól ahhoz, hogy a globális információs társadalom jól modellezhető legyen. Hosszú távú célom mindenképpen az, hogy világszerte minél több városban vizsgáljam meg az információs társadalom kialakulását és fejlődését, hogy pontosabban fel lehessen térképezni az egyes kultúrák változásra adott reakcióit és az egyes emberek lehetőségeit arra, hogy mennyiben tudnak hozzájárulni a fenntartható növekedéshez. A fotográfia eszközei sok esetben nem elegendőek a kérdés bemutatására, ezért szükség lesz mozgóképes dokumentációra is, ami további lehetőségeket mutat az információs társadalom és fenntartható növekedés tanulmányozására. Meg akarom vizsgálni, hogy a Föld éhínség, háborúk, vagy egyéb természeti csapások által sújtott társadalmai hogyan próbálnak alkalmazkodni a negatív körülményekhez és hogyan próbálnak az információáramlás részeivé válni?! Szerintem jelenleg ez az emberiség legnagyobb kihívása!

(a fenti szöveg és a képek a Syngenta 2016 “Fenntartható fejlődés” fotópályázatára készültek)