Az Istvántelki Főműhely egykor az egyik legfontosabb vasúti járműjavító műhely volt Magyarországon. A főműhely Istvántelken, Budapest IV. kerületének egy városrészében található, előbbinek nagyjából a felét foglalja el. Az egykor volt dicsőséget ma már csak elképzelni lehet, a csarnokok nagy részét lebontották; amit nem, ott a gaz burjánzik. A vasutas érából már csupán a motorkocsi szín és a gőzösműhely maradt. A főműhely közvetlen szomszédságában helyezkedik el a Magyar Vasúttörténeti Park.

A 19.század végén a vasút rohamos terjeszkedésével újabb, nagyobb kapacitású műhelyekre lett volna szükség, ezért Rákospalotán, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és nagyobb részt gróf Károlyi Sándor birtokában lévő területen kijelölték a leendő főműhely helyét. Itt megfelelő nagyságú terület állt rendelkezésre, és közel is esett a Nyugati pályaudvarhoz. Az első szakaszban felépült a munkásétkező (Kaszinó), a központi irodaház, a porta a főépület mellé, majd egy ideiglenes fürdő, melyet később is megtartottak hasonló szerepkörben.

1902-ben kezdődött a vágányhálózat és műhelycsarnokok építése, melynek során az első évben felépült a kocsiszerelő és az esztergaműhely. A kocsiszerelő műhely ekkor Budapest legnagyobb alapterületű épülete volt a maga 24 000 négyzetméterével. 1903-ban adták át a mozdonyszerelő műhelyet, továbbá elkészült több raktár is. A mozdonyszerelde alapterülete 20 100 m² lett, amelyben 82 mozdonyállás volt, továbbá egy 98 m hosszú kazánkovács műhely is helyet kapott. A kocsi- és mozdonyműhely közé épült fel az esztergaműhely és a kovácsműhely, a kerékkovács műhely, a rugóműhely és az öntőműhely. A gőzfelhasználás kiszolgálására épült egy kis kazánház két kazánnal és egy 30 m magas kéménnyel. A keleti oldalon kapott helyet a hatalmas méretű kazán- és gépház, melyhez rakodó, szén és salaktárolók is készültek. Itt a tervezők gondoltak a jövőre, így mind a gép- és kazánházat úgy alakították ki, hogy idővel bővíteni lehessen őket. A kazánokat a Nicholson gyár, míg a gőzgépeket a Láng gépgyár, a generátorokat pedig a Ganz szállította.

A megnyitó ünnepségre stílszerűen 1905. május 1-én került sor, mikor is átgördült az első, feldíszített, 1150 munkást szállító vonat a főkapun. A második világháború alatt több súlyos kár érte a területet, bombatámadás miatt megsérült a kocsiosztály és leégett több kisebb műhely is. A háború után szerepe a gőzmozdonyok kiszorulásával egyre csökkent, folyamatos leépítések során az embereket elküldték, sok részleget bezártak. 1984-ben véget ért a gőzüzem Magyarországon, így végleg megszűnt Istvántelek főműhelyi szerepe. Azért persze nem tűnt el innen minden, ma itt található a MÁV Nosztalgia Kft. műhelye (ismertebb nevén a „Gőzösműhely”) valamint a BDVmot, BVhmot motorvonatok és a Siemens Desiro motorkocsik karbantartó csarnokai. Ezeken kívül rengeteg kis cég bérel telephelyet, csarnokot az egykori műhely- és raktárépületekben.

forrás: wikipédia