A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén. Területe 127 km², melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km²-nyi sziget található benne.

1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása céljából. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be. A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része.

A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható. 2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, mely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát.

A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében, hidrológiai, hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható. Található a területen mocsár, sekély-tó, nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A víz alá került erdők az évtizedek alatt kipusztultak, és mára nyomuk sem nagyon maradt. A fák utolsó példányait a kilencvenes évek közepén nyelte el végleg a nagy kiterjedésű vízfelület.