A múlt árnyai

Ügető

  • 2014-04-25

Ügető (1995)

A magyar lóversenyt még Szécheny István alapította 1822-ben. 1883-ban megnyílt a Kerepesi úti ügetőpálya, ahol a következő esztendőben az első Magyar Ügetőderbyt is kiírták. 1905-ben átadhatták az akkori időkben korszerűnek számító versenypályát. A budapesti versenyzés folyamatos maradt, s ma már hihetetlennek tetsző magaslatokba jutott. Számos magyar ló nyert nemzetközi nagyversenyeket, futott Európa-rekordot. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy akkoriban a magyar tenyésztés a kontinensen az első helyen állt.

Az első világháború után az infláció nehezítette az újrakezdést, de 1924-ben ismét futottak derbit Budapesten. A tenyésztés színvonala megint megközelítette az európai élvonalat, de a háború előtti nívót már nem érte el. 1933-ben átadták az új, Kerepesi úti pályát, amelyik kerek hetven éven át szolgálta az ügetősportot. A második világháború után viszont szinte reménytelen helyzetből kellett talpra állítani a versenyzést. 1944-ben még 409 ló állt tréningben, 1945. augusztus 26-ra, a kapunyitóra 36 versenylovat sikerült felkutatni.

A szocializmus éveiben tapasztalható volt némi lassú fejlődés, ennek ellenére messze leszakadtunk Európától. A rendszerváltás után levezényelt felemás privatizáció ellentmondásos eredményekkel járt. A lóállomány látványosan javult, bár nemzetközi szinten még mindig a sor végén kullogott, de az előttünk járók már látótávolságba kerültek. A versenyek látogatottsága és a fogadási kedv erősen csökkent.
A Kerepesi úti pálya igazi unikum volt, hiszen egy világváros szívében – mégis nehezen megközelíthető helyen – működött. Az az épület volt a magyar bauhaus építészet legnagyobb és egyik legszebb produktuma, de ami a legfontosabb, a futópálya közvetlenül a nézőtér mellett húzódott, aminek eredményeként nemcsak jól lehetett látni a futamokat, hanem igen meghitt, bensőséges kapcsolat alakult ki a hajtók és a közönség között.

2004. május 29-én rendeztek utoljára versenyt a 71 éves Kerepesi úti ügetőpályán – a lovak, a hajtók és velük együtt a versenyek a Kincsem Parkba költöztek át. Az 1933-as megnyitásakor Európa legszebb és legmodernebb pályájának tartott ügető helyén pedig bevásárlóközpontot épített a francia Bouygues. Ott, ahol eddig ügetőlovak küzdöttek egymással, 30 ezer négyzetméteres, háromszintes bevásárlóközpont és egy 500-600 férőhelyes szálloda épült 30 milliárd forint beruházással. Az ügetőre már csak a felújított, műemléki védelem alatt álló tribün emlékeztet a Kerepesi úton.